HETI MOZIBEMUTATÓ: Kattints és nézd meg mik az eheti újdonságok a mozikban.
DVD MEGJELENÉSEK Kattints és nézd meg mik jelennek meg a héten.
BLU-RAY MEGJELENÉSEK Kattints és nézd meg mik jelennek meg a héten
HOKUM.HU HÍROLDAL Hogy ne maradj le semmiről, látogasd meg naponta többször frissülő híroldalunkat!

Black Swan

Arronofsky zseniális alkotása Natalie Portman kiemelkedő alakításával. Olvasd el kritikánkat!
Black Swan (2010)

Shame-A Szégyentelen (2011)

péntek, március 16, 2012 Bejegyezte: CAN Comments
Szóval főhősünk, Brandon valami cégnél átlagnál magasabb beosztásban jó fizetéssel keresi kenyerét.(Hogy mit is csinál nem derül ki a filmből).Egyszer csak felbukkan a semmiből a húga Sissy, aki az őrületbe tudja őt keríteni és előadja, hogy ki nem állhatja, de végén egy drámai fordulatnak köszönhetően újra egymásra találnak.

Történethez hozzákapcsolódik még, hogy Brandon elég gyakran szereti kiélni szexuális addikcióit. 

Meg nem nevezhető alakok azt írták , hogy ez a film a  "modern Utolsó tangó Párizsban"... Hát közel sem. Igaz, hogy abban is van meztelenség, de ennyi körülbelül a közös szál a két film között.

Kezdjük némi háttértörténeti ismerettel a dolgokat. A Film rendezője Steve McQueen, aki nem az az úriember aki 1980 as halálát követően visszatért a sírból, hogy az emberiségre zúdítsa ezt a művét.Jelen esetben Steve Rodney McQueenről van szó, aki tehetség híján nevével próbál meg valamelyest üzérkedni.


Így talán érthető miért is kapott ez az ember költségvetést erre a filmre. Pedig a fekáliával kenjük a falat után nem tudom mire számított tőle Hollywood. Igen a Hungerre gondolok aminek ugyancsak Fassbender bácsi a főszereplője és hasonlóan semmiről sem szól az egész film. 

A világítás pocsék, az operatőri munka helyenként felmutat némi kreativitást, ám ez mind elvész a pocsék világítás miatt és azok a kreatívabbra sikerült felvételek is igazából a film egyhangúsága miatt tűnnek csak ki.


Emellett fölösleges dolgokkal tölti ki az időt a film.Tíz perces éneklés és öt perces futás nélkül szerintem mindenki meglett volna ebben a filmben, de nem bele kellett raknia a rendezőnek és ezért már "művésznek" kell nevezni az urat..
Valamint hozzá kell tenni, hogy Fassbender nem tud futni. Nem tudom, hogy ezt rendezői instrukcióra-e vagy magától hozta össze, de minden esetre röhejes az biztos. ( Lehet a Becstelen Brigantykból leste el ezt a mozgáskultúrát, amely az SS ben hasznára lehetett, de más környezetben már nem túl szalonképes.)

A szereplők megcsinálták  ami meg lett nekik adva instrukcióként. Semmi mást. Hozzáadni nem tudtak, mert egyszerűen nincs mit hozzátenni a történethez. Nem a karakterek hibája hanem a rendezőé azaz inkább a forgatókönyvíróé s minthogy ezen két személy részben ugyan az így leredukálható a vétkesek száma egy.

Elméletileg ez egy dráma lenne. Nos a drámához hozzácsatolandók ugye vicces elemek majd utána drámai elemek aztán megint vicces elemek és aztán még drámaibb elemek. Ez igen durván a klasszikus dráma ismérve. A film ebből sem remekel. Egyetlen poént nem tudok felidézni a filmből többszöri megnézés után sem, valamint drámai elemet se találtam benne. Nem azért mert nincs. Van benne drámai elem ez tény,de valahogy nem érződik át a dolog. Magának a főhősnek a szexfüggőségét nem lehet drámai elemnek tekinteni mert semmilyen komolyabb hátránya nem származik belőle. Attól, hogy valaki nem bír magával még nem lesz belőle beteg ember, akit sajnálnia kell mindenkinek.

A pozitívumok:
Van egy fajta folyamatos semmittevő folyamata a filmnek, ami miatt megnézeti magát. Tehát nem kell azon aggódunk, hogy bealszunk alatta mert ez csak speciális esetekben képzelhető el.

A zene, amely egyébként messze meghaladja a film színvonalát, igaz egyetlen egy szám szól 101 percen keresztül de, ezzel hatalmasat léptek. Végig hallatszik alatta a "FAP-FAP", amire nem túl hosszas gondolkodás után rájöhetünk, hogy mit is szimbolizál valójában. Valamint a nem túl bonyolult dallama szinte minden szituációhoz tökéletesen illeszkedni tud.
Feliratos magyar trailer:
Teljesen jogosnak érzem, hogy kihagyták az Oscarról ezt a filmet, mert semmi keresni valója nem lett volna ott,viszont azt nehezményezem, hogy McQueen-t nem jelölték aranymálnára, mint legrosszabb filmet emberiségre zúdító  2011-ben. (Trailerben hibásan írják, hogy Oscar-díjas Steve McQueen, nincs neki ilyen nemű érdeme)





...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

Intouchables - Életrevalók (2011)

kedd, március 13, 2012 Bejegyezte: Györki Dávid Comments
Az európai filmgyártás gyöngyszemének is tekinthető az Életrevalók. Franciaországban óriási sikert aratatot és nálunk is kedvező kritikákat kapott az igaz történeten alapuló dráma ezentúl a francia filmgyártás minden idők legtöbb bevételt produkáló alkotása (31,109,885€). A vidám hangvételű film egy szomorú történetet tár a szemünk elé a 50/50-hez hasonlóan.  

Philippe (François Cluzet) egy gazdag arisztokrata, aki siklóernyős baleset szenved, majd ennek következtében tolószékbe kényszerül. A film egy országúti száguldással veszi kezdetét, ami rám meglepetésként hatott, mert abszolút nem ilyen bevezetőre számítottam, de ami miatt említésre méltó a jelent az az, hogy a karaktereket művészien mutatja be. Drisst-ből (Omar Sy) árad a lazaság és a temperamentum, míg Philippe sokkal nyugodtabb, de azért ragadt Disst lazaságából a mozgáskorlátozott férfira. Egy kis ugrás a múltba.

Philippe éppen új gondozót keress, amikor betoppan arisztokratikus és gazdag rezidenciáján a gettóból származó börtönviselt fekete férfi, aki csak egy aláírást akar, hogy a franciai munkanélküli hivatal továbbra is finanszírozza az ifjú Drisst életét. Philippe közli vele, hogy másnap megkapja az aláírást, de amikor Drisst megjelenik az a váratlan meglepetés éri, hogy a középkorú férfi gondozói állást ajánl neki. Drisst e legkevésbé sem vevő az ötletre, a pénz meggyőző ereje ellen tehetetlen.  Mindketten tudják, hogy nem Drisst a legmegfelelőbb a posztra, de ahogy telik az idő igazolja, hogy jó döntést hoztak és lassan baráti kötelék kezd kialakulni köztük..




...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

Blue Velvet - Kér bársony (1986)

vasárnap, március 11, 2012 Bejegyezte: Zombori Tomi Comments

Talán nem túlzás azt állítani, hogy David Lynch az amerikai filmkészítés legegyedibb alkotója. Miután elkészítette szerintem a legnehezebben emészthető filmjét, a Radírfejet, majd az azt követően szintén nem egyszerű Elefántembert, sokan megszólták a rendezőt, hogy nem képes egy kis örömöt, egy kis "halivúdot" a filmjébe tenni. No meg hol maradnak a nagy happy endek? Nem is Lynch lett volna, ha nem fordítja ki ezt az egészet a másik oldalára.

Adott egy nyugodt, már-már irreálisan idilli amerikai kisváros. Megismerjük a fiatal Jeffrey, aki apja betegsége miatt érkezett a városba. Egyik pillanatról a másikra forgatja fel az életét egy, az erdőben talált levágott fül. Jeffrey kalandkereső ember lévén elkezd nyomozni a fül gazdája után, bevonva a képbe a helyi sheriff lányát, Sandyt. Minél mélyebbre ásnak, annál biztosabb, hogy abba kellene hagyniuk. A szálak egy Frank nevű szociopatához vezetnek, aki egy nő (Dorothy) családját rabolta el és cserébe mindenféle perverzióra kényszeríti az asszonyt, a szerettei életéért cserébe. Az biztos, hogy Lynch ezzel a filmmel bőven megelőzte a korát és olyan fityiszt mutatott az őt kritizálóknak, hogy talán azóta is keresik a helyüket. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy ultra erőszakos és feszültséggel töltött a film. Végig van egy noir-os, posztmodern beütése, de az egészre a film eleje és vége teszi fel a koronát. Miután a két órában volt drog, nemi erőszak, drog hatása alatt elkövetett nemi erőszak, aggresszió, gyilkosság stb.. olyan bugyirózsaszín és irreális képet alkot, hogy egyszerűen nem lehet nem nevetni rajta. Mikor írta Lynch a forg.könyvet ezt gondolhatta "Öröm és happy end kell? Nesztek" igen ám, csak nekünk is a szánk nevet, a szemünk azért nem. Ez is legalább olyan erőltetett mosoly, mint a film vége.




...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

The Rum Diary- Rumnapló (2011)

szombat, március 10, 2012 Bejegyezte: D. E. Comments

Puerto Rico 60-as évek. Füstös szórakozóhelyek, kakasviadal, szenvedélyes tánc és rum töménytelen mennyiségben.


Paul Kemp(Johnny Depp) az alkoholista újságíró elunja a New Yorkban való vedelést ezért Puerto Ricoba költözik ahol a rum alig drágább, mint az ivóvíz. Elszegődik egy magazinhoz melynek szerkesztősége főként lecsúszott alkoholistákból, megrögzött munkakerülőkből és korrupcióra hajlamos emberekből áll. Főhősünk az egyetlen, aki talán segíthet a csődközeli állapoton. Paul miközben végigpiálja a szigetet barátokat szerez, egy gyönyörű lány személyében megismerkedik a szerelemmel és arra is rájön ki is ő valójában.
Röviden ennyi a Hunter S. Thompson regénye alapján készült Rumnapló. Ennyi és mégis több. 
Jómagam mondhatni eléggé csíptem Thomson könyveit, sőt a Félelem és reszketés Las Vegasban film is tetszett, de a Rumnapló valahogy nem adta. Nézése közben sokszor eszembe jutott, hogy talán ha az előbb említett vegasi drogkánaánhoz hasonlóan ezt is Terry Gilliam rendezi talán ez is jobban sikerül, de ezt már valószínűleg sosem tudom meg. A játékidőt fájdalmasan hosszúnak találtam a cselekményhez képest és a könyv jópár elég fontos jelenete, amely annak megadta az ízét, is kimaradt.




...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

Dream House - Álmok otthona (2011)

szerda, március 07, 2012 Bejegyezte: D. E. Comments

Mostanában nagyon rákaptam a horrorra és a thrillerre. Sajnos folyamatosan csalódnom kell. Rosszabbnál rosszabb groteszk szörnyekkel szembesülök, még viccnek is gyenge paródiákkal és helyenként jó ötletekkel amit valahogy csak sikerül elkótyavetyélni. Az Álmok otthona ezek közül az utolsóba tartozik. Maga az ötlet nem volt egyedi, de gázos sem, csak ne hajazott volna egy másik filmre helyenként, mint annak silány árnyéka. Na de erről majd később...
Will Atenton (Daniel Craig) a hajdanán sikeres író feleségével Libby-vel (Rachel Weisz) és két gyönyörű kislányával új házba költözik. A hely mindegyikük, de főleg Will számára nyomasztó, idegei pedig pattanásig feszülnek, amikor egyik este zajokat hall a pincéből és ott egy kamaszokból álló csoportot talál akik szekta jelleggel holtakat próbálnak idézni. Hamar kiderül, hogy bizony a csinos kis vityillóban Willék előtt már lakott egy hasonló szerkezeti felépítésből álló família (apu, anyu, 2 pici lány), ahol a jó fater egy rózsás napon begajdult és szép sorjában kiírtott mindenkit. Willnek ekkor már végképp nincs ihlete és aludni sem tud ,úgyhogy furán viselkedő szomszédja (Naomi Watts) segítségét kéri a gyilkosság pontos felderítéséhez.




...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

Star Wars: Episode VI - Return of the Jedi - A Jedi visszatér (1983)

kedd, március 06, 2012 Bejegyezte: Györki Dávid Comments
A Star Wars annak idején olyan volt számunkra, mint varázserő a mágusok számára. Valamiféle csodálatos folyosóként szolgált a felnőttkor komor és szürke hétköznapjai, valamint a gyermekkor csodálatos birodalma között. Leegyszerűsített fantasztikus tündérmese, egy monumentális űropera, amelynek lebilincselő látványorgiája mögött még töprengésre késztető dilemmák, mitikus elemek, olykor filozofikus mélységű gondolatok is megbújnak. Ez tehát a siker receptje, és George Lucas, aki bátran és következetesen lépett rá a filmezés ösvényére, követve álmai útját, megélhetését köszönheti a mítosznak, köztudott, hogy bármiből amit Star Wars címmel ellátva adtak el, Lukács bácsi szerzett magának horribilis értékű hasznot. Ő is jól járt, meg mi is; ő néhány tonna zöldhasúval, mi meg egy gyönyörű intergalaktikus vízióval, egy klasszikus történettel gazdagodtunk. Az 1977-es Egy Új Reménnyel kezdődött a nagy történet, majd három évvel később az előd igyekezetét túlszárnyalta az utód, A Birodalom visszavág, amelyet már Irvin Kershner dirigált le. S aztán, hogy trilógiává bővüljön a legenda, és hogy kerek legyen a sztori, 1983-ban Lucas harmadszor is megálmodta Skywalkerék lenyűgöző kalandjait, hogy elmesélhesse a Birodalom és a Lázadók háborújának végét. Sejteni lehetett, hogy jönnie kell a folytatásnak, mert az V. részben semmi sem oldódik meg. A galaxis felfordult, Han Solo táblába fagyasztva Jabba fogságába esett, Luke meg elveszítette kardforgató kezét, amikor összecsapott Darth Vaderrel.




...TOVÁBB.. a bejegyzés még lehet, hogy folytatódik >>>>>

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...